Mint köztudomású a képzőművészet három, egymástól merőben eltérő területén tevékenykedek egyszerre. Egy kicsit az egyik, egy kicsit a másik terület a dominánsabb. Az elmúlt évben a Kecskeméti Képzőművészek Közösségével Bulgáriában, Tiszakécskén és Kecskeméten állítottam ki képzőművészeti alkotásaim (grafikákat, festményeket és üvegképeket).

A portrékarikatúráimra pedig állandó a kereslet, a megrendelőim folyamatosan küldik e-mailben a rajzoltatni kívánt fotókat, illetve hívnak rendezvényekre karikatúrákat rajzolni.

Most viszont a lassan tíz éve eléggé elhanyagolt illusztrátori tevékenységem élesztettem újjá. A kiállításon két 1998-as és több 2006-os illusztrációm mellett a 2016-ban festett meseképeimmel leptem meg a tárlatlátogatókat. Mint füredi, (bár aki épp most máshol lakik) kötelezőnek éreztem, hogy a helyszelleméhez igazodva a balatoni mesékhez készítsem el az új illusztrációs jellegű képeimet. Így egyebek között Fáy András: Sió a Balaton tündére, Benedek Elek: Kecskekörmök, Lipták Gábor: Az utolsó óriás című meséi és Garay János: Rege a tihanyi visszhangról című költeménye ihlette alkotások szerepelnek a kiállításon. Ezek az olajfestmények nem a gyerekeknek, hanem inkább a felnőtteknek szólnak és nem is igazán meseillusztrációk. De ezt döntse el a tisztelt befogadó és műélvező tárlatlátogató.

A balatoni mesékhez kapcsolódó képek ötlete még 1998-ban fogalmazódott meg bennem, amikor egy magyar népmesék rövidített változatait tartalmazó 96 oldalas, tele illusztrált könyvet készítettem (harmadik kiadása még ma is kapható a Szalay kiadónál). Az itt megformált stíluson szerettem volna tovább lépni, de a piac és a kiadó elvárásai nem támogatták azt, amit én elképzeltem a következő általam illusztrált mesekönyvnek. Így más féle könyvek elkészítésére kaptam megbízásokat. De ezen megbízások mellett elkezdtem beleásni magam a magyar népmesékbe és meseértelmezésekbe, valamint a népi motívumok világába, mert szerettem volna egy inkább mitikus, mint mesés könyvet készíteni. 2005-2006-ban egy újabb nagy mesekönyvet, Benedek Elek Magyar népmesék című könyvét illusztráltam, a Csodaország és Novum könykiadó gondozásában jelent meg 2006-ban. Ezen könyv illusztrációinak jó részében már sikerült megvalósítanom azt a képi világot, amit elképzeltem egy valamikor megvalósuló nagy balatoni mesekönyvhöz. E mellett folytattam a balatoni mese és mondavilág, szájhagyomány gyűjtések összeszedegetését. 2007-re fáradságos munkával, kutatással, könyvtárazással és rengeteg utánajárással, sikerült a források jó részét összegyűjtenem. Ekkor viszont az anyag feldolgozásának problémájával kerültem szembe. Így 2009-2014 között elvégeztem egy szabadbölcsész alapszakot Kalocsán és egy mesterszakot a Szegedi Egyetemen, csak azért, hogy meglegyen a megfelelő elméleti alapom és képzettségem a mesék helyes értelmezéséhez és a képi világ megalkotásához. Az egyetemi képzés viszont nem várt eredményt hozott. A mesék értelmezése és jelentésük kihámozása helyett a jelenléthatás fontosságára döbbentett rá. Az illusztrációk így már nem lesznek nálam a hagyományos értelemben vett illusztrációk, a szöveg képpel való megjelenítései, megvilágításai, hanem a szöveggel egyen rangú, a szöveggel egy forrásból táplálkozó alkotások. Ennek az új felfogásnak az első megnyilvánulásai a 2016-os képek. Nem kikristályosodott még a forma, de sok lehetőséget rejt magában. A mesekönyv pedig mentesen a kiadók elvárásaitól és a piac diktálta feltételektől majd egyszer elkészül, addig is szép lassan alakul.

A kiállítást megtetéztem még egy előadással is. A tudományos, elméleti tevékenységemből fakadóan, mint okleveles vizuális kultúra szakember, megosztottam az érdeklődőkkel a balatoni mesék, mondák, regék, babonák szájhagyomány gyűjtések és mítoszok tanulmányozásából levont eddigi eredményeimet.

Az előadás tartalma: Mit nevezhetünk balatoni mesének? Mese, monda, rege, mítosz, ballada, széphistória, költemény, novella, szólás, babona, hiedelem, népszokás és néphit elemei, ősi szertartás és rítus maradványok. Mítoszi elemek a Balaton keltezésének mondáiban. Mese és mítosz elemzés zsákutcái. Szükséges-e az értelmezés elsőbbsége és a jelentés tartalom feltárására? Mi a különbség a jelentés és a jelenlét között? Jelenléthatások a balatoni mesékben. Az élő balatoni mítosz.